Minden ami gázpalack
Last Updated on 2 év by Lajos SZABÓTudásbázis a gázpalack minden porcikájáról. Gázpalack fajták, kiegészítők, szelepek, engedélyek gyártás, méretek, súlyok egy helyen. Reméljük megtalálod amit keresel.
Tudásbázis a gázpalack minden porcikájáról. Gázpalack fajták, kiegészítők, szelepek, engedélyek gyártás, méretek, súlyok egy helyen. Reméljük megtalálod amit keresel.
Műszaki területen amikor valamit pontosan meg szeretnénk határozni akkor mindig az alapokhoz megyünk vissza – a gázipari szabványokhoz. A legalapabb szabvány az ISO 10286 Gázpalack – fogalommeghatározás lenne. Ez a szabvány tartalmaz mindent ami a gázpalackhoz kötődik, de sajnos pont azt hogy a “gázpalack” fogalma micsoda, azt nem határozza meg.
Általánosságban amikor gázpalackról beszélünk akkor egy gáz tárolására szolgáló tartályról beszélünk, aminek az űrtartalma 0,5 liter és 150 liter közötti. A cél hogy gázokat tároljunk atmoszférikus nyomás fölött. Vannak ennek a meghatározásnak korlátai: ha a tartály kisebb mint 0,5 liter, akkor általában patronról beszélünk. Ha nagyobb mint 150 liter, akkor már hívhatjuk tartálynak, bündelnek, többelemes gázkonténerek (MEG-konténer – vagy angolul MEGC – Multi Element Gas Container), Jumbo palack,…
A gázpalack önmagában haszontalan termék. Mindenki csak a benne lévő gázt akarja használni, s nem a gázpalackot. A gázpalack csak egy csomagolás.
Az egyik tanárom réges régen.
A legáltalánosabb és a legolcsóbb gáztárolási megoldás. Ezért leginkább az acél gázpalackok rajzain a 34CrMo4 króm-molibdén anyagmegnevezést fogod találni. Alacsony költség az alapanyaghoz és magas energiaköltség az előállításhoz.
Tiszta megoldás korrózió nélkül. Ideális az élelmiszeripar, vagy egészségügy számára. Az alumínium semleges a mágnesességre, ezért például olyan környezetben is használhatod mint az MRI. Palackgyártásra használt jól ismert alumíniumötvözetek AA6061, AA7032, AA7060, AA2001. A drága nagytisztaságú gázok vagy gázkeverékek tovább megőrzik a minőségüket alumínium palackban mint az acél gázpalackokban. A fejlett újabb alumíniumpalackok súlyban is megverik az acélokat.
Meglehetősen drága megoldás a gázok tárolásához. Nagyon ritka a felhasználásuk és a gyárátsuk is. Ha a gáz nagyon agresszív vagy a gáz értéke milliókra rúg, akkor jöhet szóba a rozsdamentes palackok használata.
Abban a nyomástartományban amiről mi főleg beszélünk, nem igazán jön szóba a “csak” műanyag gázpalack. Ilyen magas nyomásoknál a műanyag palack főként a kompozitpalackok béléstestjeként jelenik meg – lásd később .
A kompozit gázpalack többféle alapanyag kombinációjából készül. Általában van egy alapforma (béléstest vagy angolul “liner”) ami a gázpalack stabil formáját adja amire a nyomástartó elemeket lehet ráhejezni/tekercselni. A béléstest önmagában krülbelül 60 bar nyomást bírna el, de különböző tekercselt anyagokkal együtt ez az érték megnő 200 bar, 300 bar vagy akár 500 bar fölé is.
A legáltalánosabb 3 összetevőjű kompozit palackban a béléstestre – egy gyantaágyba – a nyomástartó karbon tekercselést helyezzük fel. E fölé kerül egy karbonszálakat védő üvegszál tekercselés. Például egy légzőkészülék palackon a szürke/fekete tekercselés a karbonszál, míg az e fölött látható világos/fehér szálak a karbonszálat védő üvegszál. Sokfajta béléstest anyag létezik (acél, alumínium, műanyag, karbon). Több elterjedt nyomástartó tekercselés is van, mint például a karbonszál és az üvegszál. A tekercselés helye szerint megkülönböztetünk paláston tekercselt kompozit palackot vagy teljes felületen tekercselt kompozit palackot.
Az alapvető formák amiből gázpalackot lehet gyártani:
3 fő gyártási eljárás létezik a gázpalackok esetében (most csak a tisztán fémpalackok gyártási eljárásiról beszélünk). A legegyszerűbb gyártási eljárás, hogy külön megformázzuk a nyakrészt és a fenékrészt. Általában ez egy nagy erejű préssel történik lemez alapanyagból. Majd a részeket összehegesztik a következők szerint:
A másik nagy csoportja a gyártásnak, amikor a gázpalackokat mindenféle hegesztés nélkül gyártjuk. Azaz VARRATMENTES palackot készítünk. Az alapanyag itt két formában érkezhet:
Felsoroltuk nagyvonalakban a gyártási eljárásokat. A tervezés és az engedélyeztetési eljárás egy másik téma. Számos gázpalack fajta kötődik a gáziparhoz. Más szabvány írja elő az acélpalackok gyártási eljárásait, s más szabvány taglalja az alumínium palack gyártási rendszerét. Alacsonynyomás magasnyomás szintén más állatfajta. A legelterjedtebb szabványok a következők:
Magasnyomású veszélyes területen dolgozunk. Ezért az azonosítás életbe vágó. Minden esetben minden egyes gázpalackot vissza kell tudnunk vezetni a gyártójához. A palack jelölések természetes, hogy a gyártót is azonosítják. 3 fő jelre mindenképpen szükségünk van (ez az azonosítás alapja):
A fizikai gyártási mellett számos engedélyeztetési és dokumentációs követelmény van a gázpalackjok gyártásánál. Európában a leggyakoribb engedélyeztetési eljárások a következők:
Amerikában a legfőbb szabványok a DOT (Department of Transportation- szállítmányozási részleg). Ezek a szabványok szabályozzák a tervezést a gyártást és az engedélyeztetési procedúrákat a nyomástartó berendezések területén.
A biztonsági jelölések a gázpalackokon különböző elemeket tartalmaznak. Minden színjelölés, matrica bélyegzés teljes rendszert alkot. Láthatsz nem egyszerűen eltávolítható jeleket mélyen bélyegezve a gázpalack nyakába. Vannak már távolról is egyértelműen felismerhető jelek is. Ez lehet például a gázpalack árulkodó színe. A rendszer része a palackra ragasztott matrica is, ami a legutolsó töltésről ad információkat.
A gázpalackok fő részei a talp/fenék, a nyak, a palást vagy test. Néhány kiegészítő fixen hozzáilleszthető a gázpalackhoz. Ilyen lehet a nyakgyűrű vagy a hegesztett szelepvédő karima. Egy teljes leírást készítünk a gázpalack kiegészítőkről, amely már fényképeket és teljes típusleírást is tartalmaz. Ilyen például a konvex vagy konkáv palacktalp.
Mi a gázpalackok legfontosabb szabványos méretei? Hogyan jelöljük a gázpalackok méreteit? 2 kg 5 kg 10 kg CO2 gázpalack méret az, ami mindig hallható a gázgyáraktól. A rövid 10 kg CO2 gázpalackokat be tudod tenni a pult alá, ha egy csapos vagy. Rendszeresen 50 literes oxigén és acetilén palackokat szállítasz, ha hegesztési munkát végzel a terepen. Tűzoltóként lehet, hogy már volt bevetésed 6,8 literes légzőkészülék gázpalackkal a hátadon. Az egészségügyi dolgozók kórházban mentőben használhattak már 2, 5, 10 literes vagy 20 literes oxigénpalackot. Összegyűjtöttük az legfontosabb pontos méreteket súllyal, hosszal, átmérővel. Elmagyarázzuk, hogy miért határozzuk meg a palackok méreteit literben, köbméterben (m3) vagy kilogrammban (kg).
Vannak olyan helyzetek mikor pontosan tudnod kell a gázpalack pontos méretét. Lehet, hogy korlátozott helyed van a gázpalack tárolására vagy használatára. Ez lehet akár egy vízadagoló automata, amibe egy széndioxid gázpalackot szeretnél behelyezni. Talán egy mentőautón akarsz szállítani egy 10 literes oxigénpalackot. Hossz, átmérő kiegészítőkkel és kiegészítők nélkül. Mi a körülbelüli hossza a gázpalacknak?
Amikor gázpalackot használunk akkor számos gázpalack kiegészítővel is találkoztunk. Már ha csak a szelepre gondolunk az is elég. Szelep nélkül nehezen tudnánk bármilyen gázt is a palackban tartani.
Emelett, a néhány példa mellett teljes listát adunk a gázpalackokhoz járó kiegészítőkről.
Európában az ADR („Accord européen relatif au transport international des marchandises dangereuses par route“) szabályozza a biztonságos tárolást és szállítást
Általánosságban a szabványos gázpalacknak nincs élettartami megkötése. Elmondhatjuk, hogy amíg átmegy az időszakos vizsgálatokon addig üzemben maradhat. Ez a szabály változhat országról országra, illetve más lehet különböző tervezési és gyártási szabványokban is. Például volt idő, amikor Magyarországon a régi “Csepel Csőgyár” által gyártott palackok maximális élettartama 50 év volt. Ezt később megváltoztatták.
Amikor a kompozit palackok elkezdtek elterjedni a világban, akkor a ciklikus nyomáspróbák alapján az első gázpalackok 15 éves maximális élettartamot kaptak. Amikor az évek leteltek, tovább már nem volt lehetőség, a gázpalackokat üzemben tartani. Még erre akkor sem volt lehetőség ha a gázpalack egy tűzoltóság polcain töltötte el az éveket, tényleges használat nélkül. Ekkor is selejtezni kell!
Később, a fejlettebb kompozit palacktípusok már 20 évet majd 30 évet kaptak élettartamként. Majd megjelentek a korlátlan élettartamú kompozit palackok.
Mikor a gázpalack élettartama letelt vagy a gázpalack nem ment át az időszakos vizsgálatokon vagy nyomáspróbákon akkor a gázpalackot selejtezni kell. A selejtezésnél a gázpalackot módosítani kell oly módon, hogy a jövőbeli töltése és használata lehetetlen legyen. Sőt még a javítását is lehetetlenné kell tenni. Vágással, roncsolással, lyukasztással kell roncsolni a nyakat vagy a testet.
Leggyakrabban a nemzetközi szabályok egy standard gázpalack esetében 10 évente kérik a vizsgálatot. Az időszak rövidül nagyon agresszív vagy korrozív gázok esetén, ahol gyakoribb vizsgálat szükséges. Ilyen például a klór vagy a kéndioxid. Az ADR pontosan meghatározza a szükséges vizsgálati periódust.
Vannak speciális területek, amelyek a saját ciklusaikat határozzák meg. A legismertebb ilyen területek:
A gázpalack karbantartási folyamat számos lépést tartalmaz. Gázpalack nyomásmentesítése és veszélytelenítése, azonosítás, külső- és belső ellenőrzés. Kritikus rész a súlymérés és a nyomáspróbázás amit az üzemi nyomás másfélszeres nyomásán végzünk el. A teljes leírásért ellenőrizd a korábbi linket.
Tárolás alatt és szállítás közben a gázpalackokat biztosítani kell felborulás ellen. Ez akár lehet egy rögzítőlánc ami a falhoz rögzíti a palackot. Vagy szállítás közben egy fém gázpalack szállító kaloda amihez spaniferrel megfelelő módon rögzítettük a palackokat. Megfelelő módon targoncázható vagy daruzható. Az ADR tartalmazza az összes előírást a gázpalackok kezeléséről.
Szállítás közben mindig fenn kell tartani a szelepvédelmet. Ez megakadályozhatja a nagyobb bajt – szeleptörést – egy esetleges elborulás esetén.