Table of Contents
ToggleLast Updated on 2 év by Lajos SZABÓ
Gyakran kérdezik meg hogy, milyen általános gázpalack méretek fordulnak elő a piacon. Mi egyáltalán a legáltalánosabb elfogadott mérettartomány? Ebben szeretnénk most segíteni egy kis összeállítással. A cikknél külön gyűjtöttük össze a magasnyomású és az alacsonynyomású gázpalackok jellemző méreteit.
Ebben a kategóriában általában a magasnyomású gázpalackokat értjük. Ilyen gázok lehetnek például a széndioxid (CO2, UN1013), argon (Ar, UN1006), nitrogén (N2, UN1066), oxygén (O2, UN1072). Jellemzőn az gázok palackban előforduló üzemi nyomása 60 bar fölött van.
Több típusú hivatkozást láthatunk a táblázatokban. Van amikor litert adnak meg, van amikor kilogrammot van amikor köbméterben jelölik a gázpalackok méreteit.
A gázok jellemzőiről jó anyagkat és pontos információkat lehet találni az Air Liquide Gas Encyclopedia oldalán
Itt általában a palack méretekre literrel szoktunk hivatkozni vagy köbméterrel.
Ahogyan töltjük bele a gázt a gázpalackba úgy emelkedik folyamatosan és arányosan a gázpalackban lévő nyomás értéket.
Ennél az egyszerű fenti számításnál nem vesszük figyelembe a gázok összenyomhatóságát és a hőmérséklet változását sem. Ezt itt most nem érintjük.
A piacon legjellemzőbb gázpalack méretek permanens palackoknál:
Ezen legfőbb méretek mellet gyártóról gyártóra lehet taláni ezen standard méretek közötti litereket is de az inkább ritkább gyártású, projekt jelleggel kialakított méretet takar.
A cseppfolyós gázoknál jellemzően mindig egy kilogramm értékkel hivatkozunk az adott gázpalackok kapacitására. Az aktuális példánknál a széndioxid palackok és a PB palackok jellemző méretein fogunk végigmenni. Cseppfolyós gázoknál a gáz halmazállapotból nyomás hatására a gáz elkezd átalakulni cseppfolyós formába. A folyékony rész fölött egy gázpárna található, amelynek normál körülmények között állandó gáznyomása van. Pontosan ezért a permanens gázokkal ellentétben ezeket a gázokat nem lehet nyomásra tölteni. Egy teli palackban mérhető nyomás pontsan akkor lesz mint a félig tele palackban lévő nyomás. Itt mindig a beletöltött gáz súlya lesz a meghatározó. Ezért hivatkozunk a palackok kapacitására kg-ban. Mert a bele tölthető gáz súlyát adjuk meg.
A pontos számításhoz bele kell néznünk az ADR P200-as táblázatába ahol az adott gázpalacktípusba beletölthető cseppfolyósodó gázmennyiséget meghatározhatjuk. Például széndioxidból egy 190 bar próbanyomású palackba a palack minden egyes literére annak 0,68-szorosát tölhetjük kilogrammban. Pl egy 50 literes palackba ekko 50 * 0,68 = 34 kg. Míg a 250 bar próbanyomású palackba 0,76-szoros fér el. Így 50*0,76 = 38 kg (a gyakorlatban 0,75-el szokták számolni) s ezért 37,5 kg.
Széndioxid palackjaink itt találhatóak: CO2 gázpalack raktárról és gyártótól. Széndioxid töltet (pwent.eu). Ha nem talál megfelelő méretet akkor hívjon bennünket.
Itt mindig kérdés hogy tiszta Propán (C3H8, UN1978, 0,43 kg/liter 23 baros próbanyomású palackba), vagy tiszta Bután (C4H10, UN1011, 052 kg/liter 10 bar próbanyomású palackba) esetleg keverékük van a gázpalackba töltve. Ennek megfelelően kicsi eltérés lehet a töltőtömeg/liter arányában.
Különböző gázpalack typusainkat itt találja: